Kezdetek

2012. június. 30. Most a lakáskeresés van porondon, ami sajnos sokkal nehezebb, mint vártuk. A leendő főbérlők/ingatlan közvetítők ugyanis gyakorlatilag azonnal visítva elrohannak, amint meghallják, hogy 2 gyerekünk is van. Elképzelni nem tudom, ez a németek körében hogy megy, hiszen azért ott is vannak gyerekes családok szép számmal, és legtöbben bérlik a lakásukat. Szóval most várjuk azt a türelmes, kedves főbérlő-típust, aki nem kap gutaütést a Kinder szó hallatán. :)

De mivel minden kezdet nehéz, és mi sem számítottunk göröngymentes talajra, így egy kis apróság nem veti vissza határtalan lelkesedésünket!

Addig viszont megpróbáljuk elfoglalni magunkat itthon a gyerekekkel:

Egy kis pancsival

Folyamatos bohóckodással

és egy kis piknikkel a szőnyegen :)

VAN LAKÁS!!! :))

2012. július 5. Lassan, de biztosan alakulgatnak a dolgaink. Sikerült félig-meddig lakáshoz jutnunk, ami csak azért félig-meddig, mert augusztus 15-től kapjuk kezünkbe a kulcsokat. Addig tart a felújítás, mert teljesen kiszépítve kapjuk meg majd a lakást. Szép helyen, a belvárosban, egy nagyon régi építésű (1736) ház első emeletén fogunk lakni, ahol van egy közös udvar, amit senki sem tart rendbe. Még. Majd mi kezelésbe vesszük. :)

Az udvar hátsó kijárata egy bicikliútra néz, melyen kb. 50 métert kell megtenni egy játszótérig. Tiszta gyerekparadicsom, kötélcsúszda, bunker a fán, ping-pong asztal, stb. Szóval nem fogunk unatkozni.

Szürke kapu a mi udvarunk kapuja, kb. ott van a játszótér, ahol az emberek sétálnak. :)

És ezt látjuk majd az egyik ablakból:

Szóval lelkesedésünk töretlen.

Mindeközben szegény Apánk gályázik, éjt nappallá téve dolgozik, hogy mindenünk meglegyen, mire megérkezünk a csipet-csapattal.

Ezt a képet én készítettem, amikor július 13-án meglátogattam életem drága párját, és néhány nagyon rövid napot sikerült együtt töltenünk. Nagyon jól éreztük magunkat. Elmentünk felfedezni néhány helyet, ahova majd együtt is megyünk a gyerekekkel, alig várom már. Egyik ilyen ez a szabadidőpark:

Vagy csak egy kis belvárosi séta:

Jocikát sikeresen beirattuk az iskolába, így szeptember 13-án reggel 8-kor ott fog már kezdeni. Hatalmas lelkesedéssel várja, már csak azért is, mert rollerrel vagy biciklivel mehet majd iskolába. :)

2012. július 27. Eddig arról volt szó, hogy Apácskánk augusztus 1-én végre hazajön néhány napra, de sajnos a német rendszer is hasonló abban a magyarhoz, hogy a legkevesebb ideje ott dolgozók nem nagyon jutnak nyáron szabihoz. De semmi baj. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, majd felkerekedik a hegy, és megy Mohamedhez. Így aztán jövő héten felülünk a vonatra hárman a gyerekekkel, és elvonatozunk Apához. Na, érzésem szerint az is megér majd egy bejegyzést... :)