Alex

Már nagyon rég tartozom mindenféle irománnyal, próbálom összeszedni elmúlt két hónap alatt bőven elkallódott gondolataim... Remélem, azért nagyjából sikerül.

Alex egy nagyon régi barátunk, akivel a távolság miatt főként e-mailben tartottuk eddig a kapcsolatot. Most, hogy némileg közelebb kerültünk egymáshoz fizikailag, meg is beszéltük, hogy eljönnek, és meglátogatnak bennünket a férjével. Végül úgy alakult, hogy Robbie valami határidős munka miatt végülis nem tudott csatlakozni, de Alex egyedül eljött, és nagyon jól éreztük magunkat.

Az első dolog, ami feltűnt, ahogy leszállt a vonatról, hogy évek ide, évek oda, ő bizony semmit sem változott. :) A gyerekekkel azonnal megtalálta a hangot, bár akkor azt hiszem, még mindketten messze voltak az értéstől. De gondot nem okozott, amíg mi ebédet varázsoltunk Jocival, addig Alex gyerekezett.

Teljesen felkészülten érkezett, mindent tudott a városról, jóval többet is, mint mi. Hiába, ő turistának jött, mi meg lakni. :D Viszont így nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg a városról, pl. azt, hogy Bambergben a régi templomok (amiből aztán van bőven), egy képzeletbeli kereszt mentén helyezkednek el. Ezt ugyan megerősíteni nem tudjuk, de lelkesen elhittük.

Nagyon sokat sétáltunk, szerencsére elég jó időnk volt, így tudtunk menni. Voltunk az Altenburgnál, ahol olyan köd volt, hogy semmi sem látszott a városból.

Meg persze bebarangoltuk a belvárost. Nem tudom megunni. :)

A fiúk persze bohóckodtak, játszottak, produkálták magukat. A következő képeken épp mutatják Alexnek, hogy szoktak táncolni.

És egy ilyen tánc után persze elmaradhatatlan a pihenés - természetesen Apa hátán.

Remélem, Alex legalább olyan jól érezte magát nálunk, mint amennyire mi örültünk neki. Bízunk benne, hogy legközelebb Robbieval jön. :)